BALOGH ISTVÁN PÉTER kiállítása a RaM-ban
Feledy Balázs művészeti író megnyitó beszédje Sebők György riportja
Ybl Palota, Jolsvai András megnyitója
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Van okunk az örömre. Persze, nem úgy általában, hanem csak így konkrétan, a Balogh István Péter tekintetében. Ez az életmű, ha szabad egy bájos képzavarral kifejeznem magam, mára virágjába borult. Egy diadalmas hegymenetnek lehetünk tanúi. Volt idő pedig, amikor évtizedes elhallgatásról, rejtőzködésről, útkeresésről kellett beszámolnunk. Ritka kiállításokról, azokon is elmosódott, ködös, […]
Tamási, 2011. – Turai G. Kamil művészetfilozófus megnyitója
Három művész kiállítása a Tamási Galériában , 2011. január 19. Mi köt össze három más-más nemzetből (olasz-flamand- magyar) jött művészt? Tavaly még alig valami, most minden! – Mi értelme , hogy egy kisváros (még ha az ősi Tammuz-Dumuzi hatezer éves gyümölcsösében gyökerezik is), Tamási néhány hétre új művészi kisugárzó központot, fókuszt gyújtson? Erre a válasz […]
RaM 2016. – Jolsvai András kiállításmegnyitója
Balogh István Péter kiállítása elé Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezúttal engem ért az a megtiszteltetés, hogy az Önök és a pogácsák érkezése közötti űrt néhány köszöntő mondattal kitöltsem. Egyfelől könnyű dolgom van, mert nem kell nulláról indulnom: amennyire látom, a jelenlévők – velem együtt – lelkes tagjai a Balogh István Péter fun-klubnak, nem először találkozunk […]
Mercure-Jolsvai András megnyitója
Esti kérdés Még az is lehet, hogy félreértettem valamit. Ez önmagában nem volna még hír, megesik nálam az ilyesmi gyakran, mostanában például sokszor érzem úgy magam, mintha egy-egy országos félreértés szenvedő alanya volnék, de itt most Balogh István Péter művészetéről beszélünk, egy olyan művészéről, kinek évtizedek óta figyelem a munkásságát, kiről több ízben írtam, sőt, […]
A magány színei – Jolsvai András megnyitóbeszéd
A magány színei Hölgyeim és uraim! Most, mikor engem ért a megtiszteltetés, hogy megnyithatom Balogh István Péter kiállítását, engedjék meg, hogy a magány színeiről szóljak néhány szót önöknek. Kevés szomorúbb dolog van a magánynál. Az egyedüllétnél, a kirekesztettségnél, az elszigeteltségnél. Amikor az ember úgy érzi, senkinek nincsen szüksége rá, felesleges. Amikor nincs, aki ránk mosolyogna, […]
